Test, lélek, értelem

2008 június 19. | Szerző: Lili-D |

 “Az emberek alig tudják, mit jelentenek ezek a szavak: test, lélek, értelem. A test érez, a lélek lát, az értelem gondolkodik. De a jó embernek van meg néhány roppant tulajdona: a szelíd nyugalom, az illendő alázat, a derű és az igazságos cselekedet.
Érez, ha érezni, és lát, ha látni kell, gondolkodik, ha értelmét teszi próbára
az élet, de bölcs megnyugvással fogadja, ami a sors rendeléséből neki jutott.
Semmi nem nyugtalanítja, beszédében igazmondó, cselekedeteiben igazságos.
Mikor a világ félreérti, ő akkor is derűsen él, nem neheztel senkire, és nem tér le arról az ösvényről, amely az élet céljához, az igazi boldogsághoz vezet…
Mint ahogy az orvosok kéznél tartják a műtéthez szükséges eszközeiket, úgy te is mindig tartsd kezed ügyében isteni és emberi tulajdonságaidat.
Mindenben – még a legcsekélyebb dologban is úgy járj el, hogy ne feledd: a kettő kapcsolatban áll egymással. Mert semmi emberi dolgot nem intézhetsz el jól, hogy ne hivatkoznál az istenire. Ugyanez áll megfordítva is…
Szeretnéd megtalálni a boldogságot? Ha követed a józan ész szabályait, ha
buzgón, határozottan, békés lélekkel azt teszed, amit a pillanat kíván, ha sem
jobbra, sem balra nem téved el tekinteted, ha nem nézel maszkok után, és
cselekedeteid összhangban állnak a természettel, ha minden szavad a hősi időket felidéző igazság jegyében születik, ha semmit sem vársz, és semmitől nem remegsz, ha megőrzöd lelked és szellemed tisztaságát- akkor biztos lehetsz benne, megtalálod, amire annyira áhítottál: a boldogságot.

Ebben senki meg nem akadályozhat.” (Marcus Aurelius)