Mit akar a nő?

2010 november 13. | Szerző: Lili-D |

“Az ifjú Artúr királyt rajtakapta és elfogta a szomszéd uralkodó,
miközben az annak erdejében vadászott. A király a helyszínen megölhette
volna Artúrt, mivel ilyen büntetés járt annak, aki vét más tulajdona
ellen. De meghatódott a rokonszenvesnek talált Artúr fiatalságától, és
szabadságot kínált neki, feltéve, hogy 1 éven belül helyesen válaszol
egy nehéz kérdésre.

A kérdés pedig így szólt: Mit akar valójában a nő?

Egy ilyen kérdés a legbölcsebb embert is zavarba hozta volna, az ifjú
Artúr számára pedig megválaszolhatatlannak látszott… Ennek ellenére
még mindig jobb volt, mint akasztófán végezni, így aztán visszatért
országába, és elkezdte kérdezni az embereket: a hercegnőt, a királynét,
a prostituáltakat, a szerzeteseket, a bölcseket és az udvari
bolondot… Vagyis mindenkit, de senki sem tudott meggyőző választ adni.

Viszont mind azt tanácsolták neki, kérdezze meg a vén boszorkányt, mert
csak ő tudhatja a helyes választ. Az ára magas lesz, mert a vén
boszorkányról köztudott volt a királyságban, hogy borsos árat kér
szolgálataiért. Eljött a megbeszélt év utolsó napja, és Artúrnak nem
volt más választása, mint beszélni a varázslónővel. Az megígérte, hogy
kielégítő választ ad, de előtte Artúrnak el kell fogadnia az árat.

A banya feleségül akart menni Gawainhoz, a Kerek Asztal legnemesebb
lovagjához, Artúr legjobb barátjához. Artúr borzadva nézett a banyára:
púpos és rusnya volt, csak egy foga volt, gusztustalan hangok
kíséretében émelyítő szag áradt belőle. Még sohasem látott ilyen
visszataszító teremtést. Megrettent attól, hogy arra kérje legjobb
barátját, vállalja érte ezt a szörnyű terhet. Ám amikor értesült a
javasolt egyezségről, Gawain kijelentette, hogy ez nem túl nagy áldozat
barátja életéért és a Kerek Asztal fennmaradásáért cserébe.

Kihirdették az esküvőt, a boszorkány pedig pokoli bölcsességével így
szólt: a nő valójában azt akarja, hogy saját életének ura legyen.

Mindenki azonnal tudta, hogy a boszorkány nagy igazságot mondott, és
hogy az ifjú Artúr király megmenekült. Így is történt: a választ
meghallva a szomszéd uralkodó szabadon bocsátotta. De micsoda esküvő
volt az… az egész udvar ott volt, és senki sem érezte magát
bánatosabbnak, mint a megkönnyebbülés és szorongás között vergődő
Artúr. Gawain udvariasnak, nyájasnak és tisztelettudónak mutatkozott. A
boszorkány pocsékul viselkedett, kézzel evett, közben pedig szörnyű
hangokat és szagokat bocsátott ki magából.

Eljött a
nászéjszaka, amikor Gawain a hitvesi ágyban várta, hogy feleségével
egyesüljön. És akkor belépett a szobába a legszebb lány, akit férfi
valaha is álmodott. Gawain elképedve kérdezte, hogy mi történt. A lány
azt felelte, mivel a férfi udvarias volt vele, idejének egyik felében a
rettentő, másik felében a vonzó külsejével fog mutatkozni. Melyiket
szeretné nappal és melyiket éjszaka?

Micsoda kegyetlen
kérdés…! Gawain gyorsan mérlegelni kezdett. Legyen mellette napközben
egy imádni való fiatal nő, akit mutogathat a barátainak, és ossza meg
az ágyát egy undorító banyával? Vagy mutatkozzon nappal a szipirtyóval
és házasélete intim pillanatait töltse egy ifjú szépséggel…?
Te hogyan döntöttél volna, mit választottál volna?

A nemes Gawain azt válaszolta, hogy válasszon a nő maga.

Ezt meghallva, a nő azt mondta, hogy éjjel-nappal szép hölgy lesz,
mivel a férfi tiszteletben tartotta és megengedte neki, hogy életének
ura legyen. Mi ebből a tanulság?

Az a tanulság, hogy nem
számít, csinos vagy csúnya-e a nő… alapjában véve ha nem élheti az
életét akkor boszorkánnyá változik…”